Manapság egyre több platformon találkozhatunk az ESG kifejezéssel, mely bár nincs olyan rég a köztudatban, az utóbbi években egyre többen ismerkedhettek meg vele. De pontosan mi is az az ESG? Mi a célja? Milyen gyakorlati és milyen társadalmi haszna van? Hogyan érinti az egyes gazdasági szereplőket, illetve kinek lehet és kinek kell foglalkoznia vele? Cikksorozatunkban ezen kérdések megválaszolására teszünk kísérletet.
Az ESG rövidítés az Environment (Környezeti), Social (Társadalmi) és Governance (Irányítási) kifejezésekre utal, amelyek a vállalati felelősségvállalás három fő területét jelölik. Az ESG szempontok arra összpontosítanak, hogy a vállalatok hogyan kezelik a környezeti, társadalmi, és kormányzati kihívásokat, és milyen mértékben viselnek felelősséget azokért. Az ESG fogalomkomplexum lényegében egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok teljesítményét értékeli és rangsorolja a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők alapján.
Pontosan mit is takarnak az egyes kifejezések?
(E) A környezeti pillér nevéből adódóan a környezeti kérdésekre helyezi a hangsúlyt, így legfőképp a környezetvédelemre és a klímaváltozásra. Számos kvantitatív mérőszám áll rendelkezésre, mely pontosan segíthet megbecsülni egy vállalat környezeti hatásait. Ide tartoznak az egyes üvegházhatású gázok kibocsátásai, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a hulladékgazdálkodás, az energiafelhasználás, és ezek mellett számos egyéb ágazatspecifikus mérőszám.
(S) A társadalmi pillér fókusza a vállalat munkavállalóihoz fűződő kapcsolatán van, emellett a társadalmi felelősségvállalás egyes elemeit is tartalmazhatja. Talán ez számít az egyik legkevésbé kötött formának, mivel a társadalmi hatásokat a gyakorlatban nehezebb mérni, mint a környezetit. Az emberi jogok, a munkahelyi egészség és biztonság, a sokszínűség és befogadás egyaránt ezen pont alá tartoznak. Fontos, hogy a nagyvállalatoknak az ellátási láncuk etikai magatartásával kapcsolatos kérdéseket is vizsgálnia kell.
(G) Az irányítási pillér alapvetően a vállalat belső működésére fókuszál, így az igazgatótanács sokszínűségére, a vezetői javadalmazásra és az összeférhetetlenségre helyezi a hangsúlyt. Ezeken felül itt kell jelentenie a vállalatoknak a versenyellenes magatartással és korrupcióval kapcsolatos aspektusokról is.
Miért kell ESG-vel foglalkozni?
Számos EU-s jogszabály fenntarthatóbb és környezettudatosabb irányba igyekszik terelni a vállalatokat. Míg korábban ezek laza és csak kevesek számára kötelező érvényű szabályozások voltak (pl.: Non-Financial Reporting Directive), addig a 2022-ben az Európai Unió által elfogadott Corporate Sustainability Reporting Directive értelmében sokkal több gazdasági szereplőnek és szigorúbb módon kell jelentenie. A jelentéskötelezettek köre 2024-től kezdve folyamatosan bővül, ennek mikéntjéről egy későbbi cikkben részletesebben is beszámolunk.
Miért éri meg ESG-vel foglalkozni?
A kötelező érvényű uniós szabályozások mellett számos egyéb indok is lehet az ESG-vel való ismerkedésre/foglalkozásra. A környezeti és társadalmi hasznok mellett komoly gazdasági előnyök is származhatnak az ESG tudatos működésből, melyek közül néhány az alábbi ábrán láthatók.
A következő cikkben az ESG-hez köthető szabályozásokkal ismerkedhetnek meg részletesebben.
Kiss Domonkos
ESG tanácsadó