Tovább gyorsul az uniós pénzek kifizetése

Vitályos Eszter. Elutasítjuk azt, hogy a kohéziós politikát a migrációs válsággal kössék össze – nyilatkozta a Figyelő-nek az Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár.

– Ha a teljes 2014-20-as pénzügyi keretről döntenek az idén, jövőre már nem marad szabad felhasználású uniós pénz. Miért kell ilyen rohamtempóban szétosztani az EU-támogatásokat?
Amikor 2013-ban a Miniszterelnökséghez került a fejlesztéspolitika, annak részben az volt az oka, hogy az Európai Bizottságtól nagyon riasztó adatokat kaptunk arra vonatkozóan, hogyan zárjuk a 2007-2013-as időszakot. Azt prognosztizálta a Bizottság, hogy 500-600 milliárd forintnyi támogatást elveszítünk, egyszerűen azért, mert nem tudjuk lehívni. Tulajdonképpen a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének felgyorsítása és életre keltése miatt vette át a Miniszterelnökség a felügyeletét. Már akkor elhatároztuk, hogy az új, 2014-20-as időszakot semmiképpen sem az előző mintájára akarjuk megvalósítani. Azt szeretnénk, hogy minél gyorsabban, már a ciklus első felében szülessenek meg a döntések. Tehát már akkor elhatározta a kormány, hogy felgyorsítja a pályáztatást és a döntéshozatalt. Ez év március 31-ig szeretnénk a teljes 2014-20-as keret rendelkezésre álló forrásaira valamennyi pályázatot meghirdetni, s a jövő év első feléig az összes kötelezettségvállalási szerződést megkötni. Egyébként a 2016-os év nagyon jól sikerült, mert 1987 milliárd forintot már kifizettünk a nyerteseknek.

– A sietségnek nem oka az, hogy recseg-ropog az EU? Itt a Brexit, fenyeget az olasz bankválság, az is elképzelhető, hogy az unióból más országok is kilépnek. Ráadásul néhány uniós politikus pedzegette, ha valamely ország nem hajlandó kvóta alapján fogadni menekülteket, attól el kell venni a támogatások egy részét.

– Amikor a kormány elhatározta, hogy felgyorsítja a pénzek lehívását, ezek a problémák még nem léteztek. Sem Brexit, sem a migrációs válság nem érte el ilyen mértékben Európát. Semmiképp nem kötném össze ezeket a kérdéseket a pályázati rendszer felpörgetésével. A kormánynak az a szándéka, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben a jelenlegi feltételek mellett a lehető legtöbbet kihozza abból, ami a rendelkezésünkre áll. Ezért is kell a kötelezettségvállalásokat minél előbb megtenni, hogy úgymond, ezek már determinált dolgok legyenek.

– Érkezett a kormányhoz mostanában olyan európai uniós elvárás, ami egyértelművé teszi, ha nem fogadjuk el a menekültkvóta rendszerét, csökkenthetik a Magyarországnak járó EU- támogatást?
– Nem érkezett. Hivatalosan semmi esetre sem. Az, hogy néhány tagállam vezetője bedob ilyen követeléseket a sajtóban, az az ő lelkiismeretükre van bízva. De mi a leghatározottabban elutasítjuk azt, hogy a kohéziós politikát a migrációs válsággal kössék össze. Egyrészt teljesen különálló alapból finanszírozzák a két ügyet, másrészt, a magyar kormány nem úgy tekint az uniós forrásokra, mint könyöradományra, hanem úgy, mint ami kompenzálásként jár nekünk. Már csak emiatt is a leghatározottabban visszautasítjuk a két terület összekapcsolását.

– Igaz az, hogy az eddigi kifizetések mind a központi költségvetésből történtek, előlegként egyetlen euró centet sem kaptunk? S oka-e ennek az, hogy Brüsszel vitatja a magyar előlegfizetési rendszert?
– Más a helyzet. Az 1987 milliárd forintnyi tavalyi kifizetés nagy része valóban előleg. A Bizottsággal akkor tudunk elszámolni, amikor már van számla alapú kifizetés. A programok indulásakor azonban előlegként átutalt 320 milliárd forintnak megfelelő eurót. További 600 millió euróról küldtünk ki számlát az elmúlt hetekben, valamint a vidékfejlesztésre további 217 millió euró érkezett összesen tehát több, mint 700 millió eurónyi támogatás már megérkezett Brüsszeltől.

Forrás: Figyelő