Az előző részben megismerkedhettek az ESG alapfogalmával és annak főbb céljaival. Ebben a cikkben a főbb uniós szabályozásokról lesz szó. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió számos irányelvet és jogszabályt dolgozott ki és fogadott el a fenntarthatóbb jövő érdekében, ezek között való eligazodás azonban nem mindig egyértelmű. Mi most elsősorban a KKV-kra és nagyvállalatokra vonatkozó legújabb szabályozásokat ismertetjük. Mégis kinek, mikor és hogyan kell jelentenie? Egyáltalán van olyan, aki „megúszhatja” a zöld átállást? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Non-Financial Reporting Directive
A 2014-ben elfogadásra került – Non-Financial Reporting Directive (NFRD) volt az első átfogóbb vállalatok nem pénzügyi információira vonatkozó beszámolási uniós irányelv, melynek a célja az volt, hogy javítsa a vállalatok átláthatóságát és felelősségi szintjét. Egyes nagyvállalatok számára kötelezővé tette, hogy éves szinten jelentést készítsenek a nem pénzügyi információkról, így a környezeti, társadalmi és etikai kérdésekről is.
Idővel a szabályozással kapcsolatban több éles kritika is felmerült, többek között, hogy a jelentéskötelezettek köre túl kicsi volt és a jelentés formája sem volt standardizálva, így nem voltak összehasonlíthatók az egyes nagyvállalati szereplők. Részben ezen hiányosságok orvoslására született meg 2022-ben a CSRD irányelv. [1]
Corporate Sustainability Reporting Directive
A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) – vállalati jelentéstételről szóló irányelvet 2022. novemberében fogadta el az Európai Parlament. A szabályozás értelmében fokozatosan bővül a jelentéskötelezettek tábora a nagyvállalatoktól egészen a tőzsdén jegyzett KKV-kig.
A CSRD természetesen tartalmazza az NFRD fő szempontjait (pl.: környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, emberi jogok stb.), emellett viszont számos egyéb fókuszt emel be. Elvárja a fenntartható finanszírozásról szóló közzétételi rendelettel és az EU taxonómiájával összhangban lévő jelentéstételt, illetve az immateriális javakra vonatkozó információk közzétételét is. Emellett bevezeti a kettős lényegesség koncepcióját, amely a fenntarthatóság figyelembevételét a gazdálkodó egység tőkepiaci értékén túl kiterjeszti a gazdálkodó egységnek a társadalomra és a környezetre gyakorolt szélesebb körű hatásaira is. A CSRD-nak köszönhetően a jövőben jóval több vállalatnak és sokkal részletesebben kell jelentenie. Az egyes keretrendszereknek köszönhetően – melyekről a következő cikkben lesz szó – pedig sokkal jobban összehasonlíthatóak lesznek az egyes vállalatok, környezeti és társadalmi aspektusból is. [2]
Kire és mikor fog vonatkozni a CSRD szabályozás?
Ahogy az ábrán is látható, első körben a több, mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak kell jelenteniük, ők azok, akik eddig is az NFRD hatálya alá tartoztak. Nekik a 2024-es évről 2025-ben már a CSRD rendelet szerint kell jelenteniük. [2]
Az NFRD hatálya alá nem tartozó nagyvállalatok teszik ki a jelentéskötelezettek bővülésének második körét. Ez alá tartoznak azok a nagyvállalatok, akik az alábbi három kritériumból legalább kettőnek megfelelnek:
- 250 főnél több munkavállalójuk van
- 40 millió EUR árbevétellel rendelkeznek
- 20 millió EUR eszközállománnyal rendelkeznek
A harmadik kör fogja jelenteni létszámban a legnagyobb bővülést, mivel ekkor valamennyi tőzsdén jegyzett kkv és egyéb vállalkozás számára kötelezővé válik a jelentéstétel. Nekik a 2026-os évről kell jelenteniük 2027-ben.
Az utolsó körben pedig az EU-ban működő, de nem EU-s vállalatokra is kiterjed a szabályozás, 2028. január 1-jétől nekik is alkalmazniuk kell a CSRD előírásait, 2029-ben esedékes első jelentéssel.
Fontos megemlíteni, hogy bár a 2026-27-es évek még távolinak tűnhetnek, érdemes a vállalatoknak már jóval korábban belekezdeni az adatgyűjtésbe, illetve egy pilot évet is lefuttatniuk a kötelező jelentéstétel előtt, hogy amikor majd élesben kell jelenteniük ne ütközzenek komolyabb akadályokba.
A következő cikkben arról lesz szó, hogy pontosan hogyan érdemes belefogni az ESG jelentés készítésébe.
Kiss Domonkos
ESG tanácsadó
[1] https://www.greenfinanceplatform.org/policies-and-regulations/non-financial-reporting-directive-nfrd-directive-201495eu-and-proposal
[2] https://finance.ec.europa.eu/capital-markets-union-and-financial-markets/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en